M.E.D.O.SZ.

 Együtt,
Egymásért, a
Kereszténységért!

    

                              MEDOSZ SZERVEZET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Magyar Értelmiségi Demokraták Országos Szövetsége.

Rövidített neve: MEDOSZ

A MEDOSZ  2015. 01. 10.-i Kongresszusa az alábbi alapszabályt fogadta el.

I.

A Szervezet adatai

1. A Szervezet neve: MEDOSZ  

2. A Szervezet székhelye: 4025. Debrecen Nyugati u. 36

3. A Szervezet, működési területe: Magyarország

II.

A Szervezet célja és feladatai

1. A Szervezet célja:

A magyarországi demokratikus gondolkodású értelmiség összefogása, általános emberi értékek (humánosság, szolidaritás, tolerancia)  képviselete és közvetítése az állampolgárok felé. Közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.                                                                                          ,

2. A Szervezet céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik a szervezet eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. A Szerezet céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

4. A Szervezet feladatai:

4.1  Visszaadni az értelmiség megbecsülését,

4.2. Legyen újra presztízse a magyar diplomának, 

4.3. Tanulmányokkal, folyamatos véleményezéssel támogassuk az értelmiséget, 

4.4. Elérni, hogy közeledjen egymáshoz a gazdasági és a szellemi elit,. 

4.5.  Építsünk ki, az Új oktatást is érintő stratégiai programokat, 

4.6. Cselekedetünkkel, okításainkkal, jobbítani a magyar lakosság egészségi állapotát, 

4.7.  Folyamatosan fel kell hívni a leendő szülők figyelmét, 

4.8. Felvilágosító munkánkkal  el kell érni, hogy mindenkinek joga van a munkához, vallásszabadság gyakorláshoz,

4.9. Hangot kell adnunk az idegennyelvtudásnak,

4.10. Kiemelten kezelni Nemzeti múltunk és Nemzeti kultúránk megismertetését. 

4.11. Hazánkban, tovább kell erősíteni a természettudományok és a műszaki tudományok oktatását.

4.12. Az évszázadok alatt elfelejtett ősi magyar mesterségeket, sportok, életmódbeli sajátosságokat feléleszteni, - beillesztve mindezt - a XXI. század modern viszonyaiba

III

A Szervezet tagsága

1. A Szervezetnek tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja a Szervezet alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Szervezet munkájában,  tagdíjat mindenki szabad akarata alapján fizet, mindaddig, ameddig az alapszabály erről másképp nem rendelkezik

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – a Szervezet Elnöksége dönt.

A Szervezet tagjának jogai:

– részt vehetnek a Szervezet tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Kongresszus határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a Szervezet működésével kapcsolatban;

– a tag ajánlásokat tehet a Szervezetet érintő kérdések megtárgyalására;

– felvilágosítást kérhet a Szervezet tevékenységéről, amelyre a Szervezet 30 napon belül köteles választ adni;

– 18. életévének betöltése után lehet bárki tag, illetve választható a Szervezet ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

– indítványt tehet a Kongresszus és az Elnökség napirendi pontjaira;

– betekinthet a Szervezet nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Kongresszus és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Szervezet Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Szervezet működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Kongresszuson, szintén igénybe veheti a Szervezet szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. A Szervezet természetes személy tagjai, jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

4. A Szervezet tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni a Szervezet munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

5. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,

– a Szervezet megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával.

6. Az Elnökség kizárja a Szervezet tagjai közül

– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt az önkéntes tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Kongresszus dönt.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Kongresszusához fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Kongresszuson tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.

7. A tagdíjat minden esetben, az Elnökség javaslatára a Kongresszus állapítja meg.

IV.

A Szervezet felépítése

1. A Szervezet szervei:

Kongresszus,

Elnökség.

2. A Kongresszus a Szervezet legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Kongresszust évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Kongresszus időpontja előtt. A Kongresszusi, gyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Kongresszust meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Kongresszus nem határozatképes.

A megismételt Kongresszus a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Kongresszus összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Kongresszust.

3. A Kongresszust össze kell hívni:

– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

– ha az Elnökség rendkívüli Kongresszus összehívását tartja szükségesnek,

– ha a felügyeleti szerv a Kongresszus összehívását elrendeli.

4. A Kongresszus összehívása az elnök feladata.

5. A Kongresszus határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Kongresszus változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

6. A Kongresszus üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Kongresszus levezetésével mást is megbízhat.

A Kongresszusról jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Kongresszus által megválasztott tag hitelesít.

7. A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– a Szervezet megalakulásának, feloszlásának, más Szervezettel történő egyesülésének a kimondása;

– az Alapszabály elfogadása és módosítása;

– tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

– tagdíj mértékének megállapítása;

– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Kongresszus hatáskörébe utal.

8. A Kongresszus határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

– a Szervezet feloszlásához, más Szervezettel történő egyesülés kimondásához;

– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

10. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

11. A Kongresszus ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Szervezeti tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

12. Az Elnök a Kongresszusra tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

13. Elnökség

Az Elnökség két Kongresszus közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Kongresszus hatáskörét, irányítja a Szervezet működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

14. A három tagú Elnökséget a Kongresszus választja meg a Szervezet tagjai sorából három éves időtartamra.

15. Az Elnökség feladata és hatásköre:

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

– a Kongresszus összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Kongresszus munkáját elősegítő szervező tevékenység;

– a Szervezet gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

– a Szervezet, Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

– személyzeti munka irányítása;

– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

– a Szervezet tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.

Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

16. A Szervezet tisztségviselői

A Szervezet elnöke

Az Egyesület elnökét 3 éves időtartamra a Kongresszus választja, aki tevékenységével a Kongresszusnak felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

– a Szervezet tevékenységének irányítása;

– a Kongresszus összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

– a Kongresszus és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– irányítja az Elnökség munkáját;

– vezeti az Elnökség üléseit;

– képviseli a Szervezetet;

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

– összehívja az Elnökség üléseit;

– vezeti az ügyintéző apparátust;

– irányítja a Szervezet gazdálkodását;

– utalványozási jogot gyakorol;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat;

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

17. A Szervezet alelnöke

Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli a Szervezetet, és gyakorolja az elnök jogait.

V.

A Szervezet vagyona és gazdálkodása

1. A Szervezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A Szervezet gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Kongresszus elé terjeszt.

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Kongresszus állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– a Szervezet gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– egyéb bevételek.

3. A Szervezet bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szervezet tagjai a Szervezet tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

4. A Szervezet vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. A Szervezet pénzeszközeit számlán kezeli.

VI.

A Szervezet megszűnése

1. A Szervezet megszűnik:

– ha a Kongresszus a Szervezet feloszlását kimondja,

– ha feloszlatják,

– ha más szervezettel egyesül,

– ha a Szervezet szétválik,

– ha megszűnését megállapítják.

A Szervezet megszűnése esetén vagyonáról a Kongresszus rendelkezik, felszámolóként a Szervezet volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

VII.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

A Szervezet Alapszabályát a 2012. 05.02.-i napon a I. számú Kongresszus fogadta el.

 

Kelt: ..........................................
..........................................	..........................................
jegyzőkönyvvezető	az Egyesület elnöke
Előttünk, mint tanúk előtt:
1. ................................................................
2. ...............................................................